Raktárak automatizálása: a robotok belépnek a csarnokokba
Content
A raktározási folyamatok automatizálása az erőforrások növelése, azaz a személyzet vagy a raktárterület növelése nélkül növeli a raktár hatékonyságát, csökkenti a hibákat és lerövidíti a szállítási időt. Az automatizált raktárakban a hatékonyság határa már nem az alkalmazottak termelékenységi határa, hanem az automatizálási rendszer maximális kapacitása.
De vajon tényleg minden esetben indokolt-e egy ilyen beruházás és a kapcsolódó költségek? Kétségtelen, hogy az automatizálást alaposan meg kell fontolni, hogy a modern technológia beszerzésének ne csak értelme legyen, hanem a befektetés gyorsan megtérüljön.
A raktárak automatizálása a termelékenység növekedését jelenti
Gabler Gazdasági Lexikonát idézve, az automatizált raktár célja "a raktározás gazdasági hatékonyságának növelése a készletforgalom növelésével, a készletek csökkentésével és a raktári létesítmények jobb kihasználásával, valamint a szállítási idők csökkentésével a gyorsabb visszakeresés révén". A fenti meghatározás gyors áttekintése azt sugallja, hogy az automatizálás megvalósítása egy raktárban életképes lehetőség lehet minden olyan vállalkozás számára, amely a helyi közösség igényeinek kielégítésénél nagyobb léptékben működik. Különösen akkor, amikor az Ipar 4.0 (azaz az úgynevezett negyedik ipari átalakulás) elterjedésének korszakában egyre több vállalat választja ezt. Ha nem automatizált, akkor kézi - általában így osztják fel az intralogisztikában a raktártípusokat, bár a határok közöttük néha képlékenyek (köztes eset a félautomata raktárak, amelyek a piacon elérhető automatizált raktármegoldások egy részét és az IT-alapú raktárkezelő rendszereket, WMS-t használják). Anélkül azonban, hogy részletes megfontolásokba bocsátkoznánk, ismernünk kell mindkét fő raktártípus előnyeit és hátrányait.
Kézi vs. automatizált raktár - előnyök és hátrányok
Mik tehát a kézi raktárak előnyei? Ezek közé tartoznak:
- a szezonális csúcsokhoz és gödrökhöz való könnyű/rugalmas alkalmazkodás (azokban az iparágakban, ahol a kínálat szezonalitásából adódóan a kereslet egész évben egyenletesen ingadozik, lehetőség van további munkaerő alkalmazására ideiglenes munkaerő formájában).
- a raktári folyamatok kezelésének egyszerűsége.
Ez a választás olyan raktárak számára alkalmas, amelyek korlátozott termékválasztékkal, kis árumennyiséggel, alacsony tárolási kapacitással rendelkeznek, és nem terveznek további bővítést. Az ilyen típusú raktározás lehetőségeit növeli a részleges automatizálás egyszerű megvalósítása, például szállítószalagrendszerek segítségével. A kézi raktárak azonban nem mentesülnek a hátrányoktól; ezek közé tartozik a további személyzet foglalkoztatásának magas költsége, a munkaerőhiány esetén a munkaerő termelékenységének csökkenése, valamint a folyamatok gyakoribb hibái (pl. a kézi komissiózás során).
Az automatizált raktár kisebb hibakockázatot és hatékonyabb folyamatokat jelent.
A fent említett hibák kiküszöbölésének és az intralogisztikai folyamatok javításának igénye az, ami miatt a vállalkozások úgy döntenek, hogy részlegesen vagy teljesen automatizálják raktárukat. A hatékonyabb logisztika révén az automatizálás költségmegtakarítást eredményez, és így lehetővé teszi a költségek bizonyos idő alatt történő amortizálódását. Egyes iparágakban, mint például az autóiparban, az automatizálás mértéke már most is nagyon magas. Az automatizált raktárak előnyei a következők:
- alacsonyabb üzemeltetési költségek, mint a kézi raktáraké, azonos átmenő teljesítményt, méretet és munkaidőt feltételezve;
- csökkentett munkaidő,
- nagyobb raktári biztonság,
- a rendelések összeállításában előforduló hibák minimalizálása,
- nagyobb vevői elégedettség;
- a humán erőforrás iránti kereslet és kínálat közötti, fent említett egyensúlyhiány megszüntetése.
Ezért az automatizálásba való beruházás indokolt: a gyorsan mozgó raktárakban, a magas működési költségekkel és korlátozott helyigénnyel rendelkező helyszíneken (amit intelligens raktári állványokkal és robotizált munkával lehet nyerni); a magas hibaaránnyal és alacsony folyamathatékonysággal rendelkező helyszíneken; a kezelés és az áruk biztonságának növelése és a munkaerőköltségek csökkentése érdekében. Ez utóbbi feltételezés egyébként nem 100%-ig igaz; miközben az automatizált raktárakban csökken a raktárosok iránti igény, a folyamatirányítás és -ellenőrzés szakképzett dolgozóinak, a karbantartási szakembereknek, az automatizálási szakembereknek és az informatikai szakembereknek a jelentősége növekszik; bizonyos körülmények között nehezebb lehet őket felvenni, mint a képzetlen raktárosokat.
Az automatizált raktárak hátrányai általában a magas beruházási költségek (ugyanakkor már említettük a befektetett összegek megtérülésének lehetőségét a termelékenység növekedése és az alacsonyabb üzemeltetési költségek révén); a raktárrendszer sokkal magasabb fokú komplexitása, mint a kézi raktárak esetében, ami már a tervezés, majd a napi működés (karbantartás, karbantartás, üzemeltetés stb.) szintjén jelentkezik; a méretnövelés nehézsége (a rendszert általában a szezonális csúcsidőszakokra tervezik, ezért az év többi részében nem használják ki teljes mértékben, ami csökkenti a költséghatékonyságot).
A fenti okok miatt a raktárak automatizálásának ideális feltételei a következők: folyamatos működés (24/7); világosan meghatározott célfolyamatok; szezonális ingadozások hiánya/minimális szintje; a raktári létesítmények követelményeinek változatlansága (csomagolás, tételek mérete, áteresztőképesség).
Tárolóedények: az automatizálás fontos eleme
Az, hogy mennyire hatékonyan használjuk a raktári automatizálási rendszereket, elsősorban a termékek és folyamatok reprodukálhatóságától függ; a raktározási folyamatokat könnyebb automatizálni, ha a választék minél egységesebb. A megvalósítandó automatizálás mértéke a megrendelések szerkezetétől, mennyiségétől és gyakoriságától, az aktív SKU-k számától és a raktárhelyiség infrastruktúrájától függ. Az automatizálás alapszintje a mobil szkennerekkel ellátott WMS használata, amely elegendő a folyamatok racionalizálásához és a rendelések teljesítésének felgyorsításához. Egy szabványos WMS segít a munka racionalizálásában, az unalmas tevékenységek (pl. áruk keresése) és a hibák kiküszöbölésében. Az automatizálás magasabb szintjét jelentik a WMS-en belül működő, automatikus szabályokkal és algoritmusokkal felszerelt, ERP-vel, CRM-mel és BOK-kal integrált intelligens raktárkezelő rendszerek. Ezek a WMS és az informatikai koncepciók kombinációját jelentik, amelyek a raktárban végzett feladatok teljes körét kezelik és ellenőrzik. A raktári folyamatok automatizálása gyakran megköveteli a raktáron belüli szállítás optimalizálását és görgős és szalagos szállítószalagok, önjáró targoncák, targoncák és szállítójárművek, a teherautókat függőleges irányban szállító rakodódaruk stb. alkalmazását). Ezek integrálása az átfogó WMS-sel biztosítja, hogy az áruk felügyelet nélkül a kijelölt helyre (pl. a komissiózási területre) szállíthatóak, vagy a tervezett időpontban vehetők át.
A raktárak automatizálásával megoldandó második kérdés a raktárterület kihasználásának optimalizálása a nagy sűrűségű állványrendszerek és az intralogisztikához megfelelő tároló- és szállítóboxok formájában kialakított tárolórendszereknek köszönhetően. Ez utóbbira példa az EURO-NORM contecline konténerek, amelyeket az automatizált kisalkatrész-raktárakhoz, az úgynevezett AKLAz AKL raktárakban a shuttle szállítórendszerekkel speciálisan az igényeikhez igazított konténereket kell használni. A contecline műanyag dobozok megfelelnek a modern szállító- és raktártechnika szigorú követelményeinek. A raktárak automatizálására készülő üzemeltetőknek a megfelelő konténerek kiválasztását is figyelembe kell venniük.
Összefoglaló
Az automatizálás egyre nagyobb teret nyer az intralogisztikában. Ennek oka nem csupán az egyre inkább előtérbe kerülő Ipar 4.0, az elvárt hatékonyság vagy költségminimalizálás, hanem - és talán mindenekelőtt - a generációváltás és a közeljövőben várható komoly problémák a szakképzett munkaerő-utánpótlással kapcsolatban. Nem minden esetben van szükség a raktárak teljes automatizálására; a gyártók és az üzemeltetők leggyakrabban a részleges automatizálás vagy a korlátozott léptékű, rugalmas megoldások mellett döntenek.
A bejegyzés szerzője: B: