Raktározási technikák: a hatékony ellátási lánc alapvető elemei

Nézzük tehát a tárolási technikák kérdését, amelyek nélkül nem lenne megbízhatóan működő rendszer az áruk összegyűjtésére és kiadására. Az áruk tárolásának megfelelő módszerének kiválasztásához számos tényezőt kell meghatározni, például a következőket

• a tárolni kívánt áru típusa, mennyisége és jellemzői (pl. környezeti hatásokra való érzékenysége vagy lejárati ideje);
• a tároláshoz használt csomagolás típusa (ömlesztett áru, kartondobozok, raklapok, ládák stb.) és alakja;
• az áru forgási skálája (a magasabb forgási fok általában más tárolási technikát igényel, mint az alacsonyabb - azaz ritkábban forgó - árucikk);
• a tárolási infrastruktúra (a szabad hely mennyisége, a raktár automatizáltsági foka, a polcok típusa stb;)
• a raktározási, valamint az egészségügyi és biztonsági előírások;
• a tervezett beruházás mértéke és a raktár technológiai elrendezése (átmenő, szögletes vagy zsákos).

E változók alapján kell meghatározni azokat a feltételeket, amelyek az áruk megfelelő elhelyezésével (pl. a ritkábban forgó áruk elhelyezése korlátozott területeken - a polcok hátsó részén vagy magasabb polcokon - a leghatékonyabb kezelés és optimális helykihasználás eléréséhez szükségesek).

A FIFO, LIFO és FEFO fogalmak magyarázata

Az intralogisztikával foglalkozó szakirodalom ezt a három rövidítést a tárolási technikák alapvető felosztásaként sorolja fel.

• A FIFO a "First In First Out" (elsőként be, elsőként ki) rövidítése. Ez a leggyakrabban alkalmazott raktározási technika, amely során az elsőként a raktárba érkező áruk ugyanabban a sorrendben távoznak. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy könnyű fenntartani a rendet, és minimálisra csökkenti az áruk raktárban való feltartásának és a címzetthez való késedelmes eljuttatásának kockázatát. Ez a módszer leginkább a gyors áruforgalommal rendelkező raktárakban (úgynevezett "átmenő" raktárakban) alkalmazható, ahol az árukat folyamatosan fogadják és kiadják. A FIFO hatékony alkalmazásának előfeltétele a megfelelő, szelektív infrastruktúra kialakítása, ami az egyes árukhoz hozzáférést biztosító soros polcok és/vagy konzolos és csúszó állványok, valamint szállítószalag-hálózatok használatát jelenti.
• A LIFO (Last In First Out) a FIFO fordítottja - azaz a raktárba utoljára beérkező árukat adják ki először. Ennél a technikánál az áruk szelektivitása nem olyan fontos, mint a FIFO-nál, mivel nem kell minden egyes rakományegységhez bármikor hozzáférni. Az ilyen típusú raktári működéshez használt tárolási infrastruktúra lehetővé teszi raklapos állványok, konzolos állványok és csúszó állványok használatát. Ez a legkevésbé gyakran alkalmazott tárolási technika, mivel megnehezíti a raktárirányítást, és szervezetlenséget hozhat a folyamatba. Ugyanezen okból kifolyólag elsősorban a nem korosodó áruk tárolására használják.
• A FEFO (First Expired First Out) technikát főként olyan raktárakban alkalmazzák, ahol élelmiszereket (de vegyi anyagokat vagy gyógyszereket is) tárolnak, mivel az a lényege, hogy először azokat az árukat adják ki, amelyek a leginkább ki vannak téve a lejárati vagy szavatossági időnek. Mint az előbbiek közül egyik sem, ez is tökéletes kezelési szervezettséget igényel, mivel a rövid szavatossági idejű áruk kiadásának elmulasztása minden bizonnyal olyan veszteséggel jár, amelyet sem a logisztikai vállalat - sem az ügyfele - nem engedhet meg magának. Ennek a technikának az alkalmazásakor nagyon fontos a rakomány szelektivitása az egyes rakományegységek rendelkezésre állása, valamint a lejárati idő ellenőrzése miatt. A FEFO esetében használt raktári infrastruktúra szinte ugyanaz, mint a FIFO esetében.

Érdemes megjegyezni, hogy sok raktárban, különösen a nagyobb területű raktárakban, egyszerre két vagy több elvet alkalmaznak. Ez akkor indokolt, ha a raktárat megfelelően változatos infrastruktúrával szerelték fel. A sokoldalú raktárak szívesen alkalmaznak több tárolási elvet, mivel ez szinte korlátlan lehetőségeket biztosít a beérkező áruk típusát illetően.

Mi az a tömb- és soros tárolás?

A raktározási technikák a rakományok raktárterületen belüli elrendezése szempontjából is figyelembe vehetők. Ebben az esetben soros vagy blokkos tárolásról beszélünk. Az egyik vagy a másik választása a termék forgásától és sajátosságaitól, az alkalmazott technológiai megoldásoktól és a fuvarozó típusától függ. Így a soros tárolás azokban a raktárakban népszerű, ahol nagyszámú SKU-t tárolnak viszonylag kis mennyiségben egyetlen indexből. Az ilyen SKU-kat állványsorokban helyezik el, általában egymással párhuzamosan elhelyezve. Ennek során biztosítani kell a szabad hozzáférést minden egyes egységhez. Erre a célra a soros raklapos állványrendszert, a világ legnépszerűbb állványrendszerét használják. Ez egy egyszerű vázszerkezet, és moduláris felépítése lehetővé teszi, hogy végtelen hosszúságú és magasságú sorokat tervezzenek, amelyeket a be- és kiszállító berendezés hatótávolsága korlátoz (ezért egyre népszerűbbek a magas polcos állványrendszerek).

A soros állványrendszerben raklapokat és minden szabványos SKU-t, de nem szabványos rakományokat is lehet tárolni - a rendszer egyedi logisztikai folyamathoz való igazításának lehetőségei széleskörűek. A blokkos tárolás olyan raktárakban indokolt, ahol kis számú SKU-t tárolnak - egy indexből viszonylag nagy mennyiségben. A tárolt SKU-kat általában közvetlenül egymás mellé rakják, a létesítmény padlóján történő egymásra helyezéssel; ezért nincs szükség polcokra vagy egyéb berendezésekre. A rendszer több párhuzamos, azonos szélességű és hosszúságú raktározási és kitárolási folyosóból áll. Ezeken a folyosókon belül a dolgozók szállítóeszközzel (pl. targonca, kézi raklapos kocsi) mozognak az áruk elhelyezése vagy kinyerése érdekében.

Az ilyen típusú raktározáshoz ideálisak a következők

• raklapok,
• italok,
• gumiabroncsok,
• hordók,

egymásra rakható. Az ilyen típusú tárolás legfontosabb előnye az állványrendszer beszerzésével járó beruházási költségek hiánya; másrészt hátrányai közé tartozik a halomban lévő törékeny áruk sérülésének kockázata, az alulra halmozott tárgyakhoz való nehéz hozzáférés és a hely nem optimális kihasználása (ha a raktár magas). A raktár kezelése nagyon fontos szerepet játszik bármely vállalat logisztikai szférájában. A tárolási technikák helyes megválasztása javítja a vállalat versenyhelyzetét, és növeli az ügyfélkiszolgálás színvonalát, mivel egyszerűsíti az áruk tárolásának, majd kiadásának folyamatát. Tervezésük során minden feltételt figyelembe kell venni, a rendelkezésre álló infrastruktúrától (a raktár mérete, a folyamatok automatizáltságának szintje stb.) a tárolni kívánt termékek jellemzőiig. Ezek figyelembe vétele biztosítja, hogy a támasztott követelmények, valamint a rendelkezésre álló infrastruktúra és külső feltételek tekintetében az optimális költséget érjük el.

A bejegyzés szerzője:

Monika Sojka - Marketing Specialist