Az autópiacon folyó óriási versenyben - több tucat globális márkáról beszélünk (bár egy tucat nemzetközi csoport irányítása alatt, globalizált környezetben), amelyek mindegyike legalább egy tucat autómodellt kínál többféle karosszéria- és felszereltségi változatban - az ellátási logisztikai vállalatoknak meg kell birkózniuk a több ezer gyorsan és ritkán használt alkatrész megrendeléseinek zökkenőmentes kezelésével. A bonyolultságot növeli, hogy az alkatrészeket különböző iparágak beszállítói szállítják: mechanikai, vegyipari vagy elektromos, és hogy ezek többsége olyan vállalat, amely a gyártókkal dolgozik, nem OEM (Original Equipment Manufacturer), és ezért a logisztikai rendszereiken kívül működik. Ezt az összetett szervezetet egyetlen egységként, egy szigorúan tervezett ütemezésen alapuló folyamatban működőképessé tenni kihívást jelent a logisztikai szereplők számára. Ezt megkönnyíti számukra a dedikált raktártechnológia alkalmazása, amelynek lényeges elemei a nagyszámú különböző alkatrész tárolására és szállítására szolgáló konténerek.

A szervezés kulcsfontosságú

A hatékony raktározási logisztika elengedhetetlen mind a külső beszállítóktól származó alkatrészek és modulok szállítása szempontjából a járműgyártásban részt vevő gyárak számára, mind pedig a pótalkatrészeknek az értékesítés utáni ügyfélszolgálatot irányító üzletek és kereskedők számára.

Az előbbi esetben a gyártás gyakran a Build-to-Order, azaz a megrendelésre történő gyártás stratégiája szerint történik, ami különösen szoros együttműködést igényel az autógyártók - akik a járműalkatrészek mintegy 20%-át, főként a szerkezeti elemeket, saját maguk gyártják - és a fennmaradó alkatrészek számos külső beszállítója között. Az ellátás rugalmasságának biztosítása érdekében egyre gyakrabban fordul elő, hogy az OEM-ek és a főbb beszállítók egymáshoz közel, beszállítói parkokban vagy más hasonló létesítményekben, például logisztikai központokban helyezkednek el, amelyek az autóösszeszerelő üzemek közelében találhatók. Ez számos előnnyel jár: növeli az átláthatóság fokát és egyszerűsíti a beszerzési folyamatokat, csökkenti a szállítási és rendelési válaszidőket, növeli az együttműködők integrációjának fokát és garantálja a jobb információáramlást közöttük, valamint csökkenti az ellátási zavarok kockázatát, ami - tekintettel a gyártósorok leállásával járó költségek mértékére - alapvető fontosságú. Fontos továbbá, hogy lehetővé teszi a logisztikai folyamatok egyszerűsítését és a közös raktárbázis használatát.

A második eset még bonyolultabb, mivel itt nem kész autók, hanem egyedi alkatrészek szállításáról van szó. Ezért a folyamatok racionalizálása érdekében a logisztika több szintre oszlik: a központi, a regionális és a kereskedői szintre. Ez lehetővé teszi, hogy az ügyfelek igényeihez igazodjon a válaszadási sebesség és a raktári műveletek optimalizálása. Ebben a rendszerben a lassan mozgó (lassú mozgású) alkatrészeket központilag tárolják - gyakran alacsony költségű külső raktárakban, amelyek szükség esetén a központi raktárba szállítják azokat -, míg az állandó, rendszeres keresletet generáló alkatrészeket helyben, a szükséghelyhez közel tárolják. A vállalat raktárkészletét szintén központilag, az informatika segítségével kezelik; ahhoz, hogy az alkatrész-logisztikai láncban átlátható képet kapjunk a készletről, az összes erőforrást - a központi és a regionális raktártól a kereskedő raktáráig - össze kell kapcsolni és az informatika segítségével láthatóvá kell tenni. Ez annál is inkább fontos, mivel egyes elektronikai alkatrészeknek meghatározott szavatossági ideje van, amelyet a tárolási és logisztikai folyamatokban figyelembe kell venni.

Raktározási technológia a pótalkatrész-logisztikában

Az autóalkatrészek szállításának logisztikájánál nem kevésbé összetett a raktározás logisztikája. Minden jármű nagyszámú, különböző méretű alkatrészből áll: a nagy motor- és karosszériaelemektől kezdve a gumiabroncsokon és üvegeken át az apró csavarokig vagy elektronikai alkatrészekig. Mindegyik áru megfelelő tárolási technikát igényel, ezért a járműalkatrész-raktárnak áttekinthető és funkcionális elrendezéssel kell rendelkeznie, és lehetővé kell tennie a legkisebb alkatrészek hatékony elérését is. Ezt úgy lehet elérni, hogy egy raktáron belül különböző megoldásokat kombinálunk: automatizált kisalkatrész-raktárakat (AKL) a gyorsan mozgó tételek számára, többszintes rendszereket (MGA) a lassan mozgó tételek számára és raklapos raktárakat. Az ilyen típusú tevékenység jellegéből adódóan (kis - kis alkatrészek - és nagy alkatrészek kezelése egyaránt) az autóipari raktárak nagyon gyakran többféle eljárást alkalmaznak. A gyorsan mozgó alkatrészek kezelésénél jól működnek az automatizált tárolórendszerek, míg a korlátozott keresletű alkatrészeknél sok esetben elegendő a kézi kezelés. Ezenkívül az autóipar számára dolgozó raktáraknak garantálniuk kell az olaj, fékfolyadék és más veszélyes anyagok tárolására szolgáló hordók biztonságos tárolási körülményeit.

A raklapos állványokban lévő áruk megfelelő tárolása és raktározása megfelelő tárolóedények használatát igényli. A nagyméretű árukhoz úgynevezett görgős konténereket, azaz mindkét oldalon ráccsal burkolt kerekes kocsikat kell használni. Kisebb árucikkek esetében azonban speciális tárolótípust kell választani. Ideálisak az újrafelhasználható műanyag vagy fém konténerek.

A pótalkatrész-logisztikában gyakran hasznosak a térfogatcsökkentést lehetővé tevő, újrafelhasználható műanyag konténerek (forgó, egymásra helyezhető vagy összecsukható konténerek) is. Ezeket a központi raktárból a helyi elosztóközpontokba vagy közvetlenül az autókereskedőkhöz, majd onnan vissza a központi raktárba történő szállításhoz használják.

A bejegyzés szerzője:

Monika Sojka - Marketing Specialist