Miért kell minimalizálni a készleteket?
Az optimális készletszintek fenntartása minden vállalkozás számára létfontosságú, de nem mindenki valósítja meg ezt az elvet a gyakorlatban. A kereslet kiszámíthatatlan változásai, az ellátási láncok megszakadása és a növekvő költségek miatt nehéz megjósolni, hogy egy raktárban milyen szintű készletezés a legmegfelelőbb. Eközben a túl sok készlet a kezelési költségek növekedésével fenyeget, a túl kevés készlet pedig azzal, hogy lehetetlenné teszi a megrendelés teljesítését az ügyfél által elvárt időn belül. Mindkettő rossz és rossz. A tökéletes egyensúly elérése nem könnyű feladat, de mindenképpen érdemes törekedni rá.
Az 1960-as években Kiichirō Toyoda, aki a Toyotát olyan globális óriássá akarta tenni, amely képes megtörni az amerikai hegemóniát az autópiacon, bevezette a just-in-time elvet a japán autógyárakban. Azóta a maximális készletcsökkentés megközelítése egyre inkább érvényesül a raktárakban világszerte. A vállalatok arra törekszenek, hogy olyan minimális készletszinteket érjenek el és tartsanak fenn, amelyek biztosítják a feladatok zökkenőmentes és időben történő elvégzését. Ez azonban nem egyszerű.
Nem túl kevés, nem túl sok, hanem éppen megfelelő
Nagy mennyiségű termék raktárban tartása nem tűnik túl ésszerűnek: nagyobb tőkekötelezettséget igényel a raktárak bérleti és üzemeltetési költségei, valamint a nagyobb létszámú személyzet fenntartása tekintetében, és a folyamatos megrendelések kezelését is megnehezíti, mivel a nagy készleteket sokkal nehezebb ellenőrizni. Ennek ellenére sok vállalat választja ezt a megoldást, egy fedél alá gyűjtve mind a gyorsan forgó árukat (amelyek iránt nagy a kereslet), mind az eladatlan és szezonális cikkeket. A TÚLKÉSZLET nem jó, de a BREAK - amelyet úgy kell érteni, hogy egy adott SKU-ból nulla vagy nem elegendő készlet áll rendelkezésre a vevői kereslet kielégítésére - még rosszabb. Okai különbözőek lehetnek, és többek között a kereslet és a kínálat rossz előrejelzése, a nem időben történő szállítás, a piaci kereslet előre nem látható növekedése, amely a vártnál gyorsabb SKU-k kimerüléséhez vezet. A hiány következményei néha súlyosabbak, mint a túlkínálaté. A pénzügyi veszteségek mellett bizalomvesztést is eredményeznek, és ennek következtében a vevők olyan versenytárshoz távozhatnak, amely történetesen rendelkezik az általuk keresett termékkel. A kiskereskedő hírneve is csorbát szenved, és hónapokig is eltarthat, mire helyreáll.
A készletcsökkentés előnyei
Már megállapítottuk, hogy a készlethiány megelőzésének egyik stratégiája lehet a nagy mennyiségű készlet készlet tartása. Ez azonban költséges megoldás. A költségek csökkentése, ahol csak lehetséges, kívánatos stratégia a túléléshez a versenyző és igényes kiskereskedelmi piacon. A készletcsökkentési stratégia megvalósítása a körültekintő vezető egyik legfontosabb intézkedése, amely számos előnnyel jár, többek között: alacsonyabb költségek és tőkefelszabadítás (a kevesebb készlet alacsonyabb raktárhelyiség bérleti és fenntartási költségeket jelent); több hely (az áruk elosztásának optimalizálása, a készletforgatás javítása, a szervezés egyszerűsítése és a termékekhez való hozzáférés megkönnyítése); nagyobb termelékenység (a készletgazdálkodási folyamatok racionalizálása, a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség növelése). A stratégiai készlettervezés lehetővé teszi a fogyasztói kereslet változásaira való jobb reagálást, lehetővé téve a gyors kiigazításokat anélkül, hogy túl sok készletet kellene tartani.
A rossz gazdálkodás költségei
Világszinten a nem megfelelő készletgazdálkodás évente több milliárd dolláros veszteséget okoz az elmaradt eladások és a kárba veszett termékek miatt. Nem utolsósorban a vevői elégedettség csökkenése a szolgáltatással kapcsolatban, amit a készlethiány és a feltöltésre való túlzott várakozási idő okoz. A rossz készletgazdálkodásból eredő egyéb veszteségek közé tartoznak: az ellátási lánc feletti ellenőrzés elvesztése; a raktár fenntartásának, a készletbiztosításnak és a felesleges készletek tárolásának megnövekedett költségei (ezek a költségek gyorsan összeadódhatnak, és felemészthetik a kiskereskedő nyereségét); az árrés elvesztése (amikor a kiskereskedők kénytelenek túlárazni a termékeket, hogy a felesleges készleteket eltávolítsák); az elszalasztott értékesítési lehetőségek (amikor a hiány miatt elégedetlen vásárló egy konkurens szállítóhoz fordul); és a nem hatékony működés (amikor a rossz készletszervezés és címkézés megnöveli az átfutási időt).
ABC/XYZ elemzés
A készletgazdálkodásban a leírt problémák kezelésére jó ötlet a készletek rendszeres elemzése és nyomon követése, ami megkönnyíti a kereslet előrejelzését, ami viszont hatékonyabb ellátástervezést és erőforrás-felhasználást tesz lehetővé. Ezáltal a vállalat gyorsabban tud reagálni a piaci változásokra és alkalmazkodni a vevők igényeihez.
Itt jön segítségül az ABC osztályozás, amely a termékeket az üzleti szempontból legfontosabbaktól a kevésbé fontosakig csoportosítja.Az A csoportba tartoznak például a legdrágább termékek, amelyek az árumennyiség kis hányada mellett az értékük nagy részét teszik ki (az úgynevezett Pareto-elv szerint 20/80 arányban). A B csoportba a közepes értékű és az áru tömegében közepes arányú anyagokat soroljuk (pl. 15/30), a C csoportba pedig az alacsony értékű és nagy tömegű anyagokat, pl. 5/50). Az ABC módszer kibővíthető a keresletelemzés XYZ osztályozásával, ahol az X csoportba a rendszeres, kiszámítható keresletű anyagok tartoznak, az Y csoportba a gyakran szezonalitáshoz vagy szerződésekhez kapcsolódó változó keresletű anyagok, a Z csoportba pedig a nagyon szabálytalan, nehezen kiszámítható keresletű anyagok.
A két osztályozást kombinálva egy "háromszor három" négyzetmátrixot kapunk, amelyből a végső kilenc anyagosztályozási csoportot képezzük: AX, AY, AZ, BX, BY, BZ, CX, CY, CZ. Miután ez a felosztás megtörtént, lehetséges azonosítani azt a tartományt, amelyre nagyobb figyelmet kell fordítani. E besorolás szerint a raktár hatékony működése szempontjából a legfontosabbak - és egyúttal a legkönnyebben raktározhatóak - az AX csoportba tartozó anyagok lesznek, amelyeket nagy kereslet és nagy érték jellemez, mivel a just-in-time elv szerint szállíthatók, ami abban áll, hogy a termékek vagy szolgáltatások előállításához szükséges anyagokat pontosan a vállalat által igényelt mennyiségben és pontosan abban az időpontban szállítják, amikor szükség van rájuk. Ezzel szemben a CZ csoport esetében, amely a rendszertelenül értékesített és alacsony értékű termékeket csoportosítja, a ritkábban és alkalmanként történő szállítások esetében nagyobb mértékű szabványosítás lehetséges. Az ABC/XYZ osztályozás hátrányai elsősorban a statikusság és a külső tényezők, pl. a piaci változások vagy az inflációs tényező figyelmen kívül hagyása. Előnye a könnyű használhatóság és a sokoldalúság - számos területen alkalmazható, és különbséget tesz a magas és alacsony értékű komponensek között.
Nincs mozgás szoftver nélkül
A hatékony készletgazdálkodáshoz elengedhetetlen a megbízható készletinformációk azonnali összegyűjtésének, ellenőrzésének és bemutatásának képessége. A raktárkezelő rendszereket (WMS) úgy tervezték, hogy támogassák ezeket a feladatokat. Lehetővé teszik a változó raktári helyzet dinamikus kezelését. A rendszer valós időben gyűjti és dolgozza fel a raktár állapotára vonatkozó információkat, és minden raktári művelet után azonnal frissíti az adatokat. A WMS információt nyújt a választék tényleges mennyiségéről és minőségéről, többek között a valós idejű leltárnak köszönhetően. Az ilyen leltározás elvégzése biztosítja, hogy a készletről gyűjtött információk összhangban legyenek a tényleges készlettel. A leltározás ezen formájának további előnye, hogy fenntartja a raktári műveletek folyamatosságát.
Összefoglaló
A túlzott készletszintek negatív hatással vannak a nyereségességre, mind a termelő vállalatoknál, mind az elosztóközpontokban. A túlzott készletszintek a nagy nagykereskedőknél is gyakori problémát jelentenek, akik egyszeri nagybevásárlásokat hajtanak végre, hogy további árengedményekhez jussanak. A túlzott készletezés az ellátási láncot működtető vállalatok egyik leggyakoribb hibája is. Ezzel pénzt veszítenek (a felesleges készlet befagyasztja a tőkét, amelyet folyamatosan be lehetne fektetni, például korszerűsítésekbe) és értékes raktárterületet. A (felesleges) készletezési szintek csökkentésére irányuló stratégia megvalósítása ezért minden raktár egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen.
A bejegyzés szerzője:
Related News
