Hogyan kell kinéznie a tárolási folyamatoknak?
A raktározási folyamat számos vállalat és szervezet készletgazdálkodási és logisztikai műveleteinek kulcsfontosságú eleme. Megfelelő szervezése lehetővé teszi az áruk zökkenőmentes áramlásának biztosítását, a költségek csökkentését és a vállalat működési hatékonyságának növelését.
Az áruraktározás - definíció szerint - olyan folyamat vagy tevékenységek összessége, amely az áruk kezelését jelenti a beérkezéstől a továbbszállításra való kiadásukig. Célja az áruk biztonságos tárolása a megállapított előírásoknak megfelelően, valamint az áruk megfelelő áramlásának biztosítása a raktárban.
A raktározás négy fázisa
A fent említett árukezelés magában foglalja a kezelési tevékenységeket, azaz minden olyan tevékenységet, amely túlmutat az áruk tárolásán. Ezek közé tartozik az anyagi áruforgalom (az átvétel, a termékek raktáron belüli mozgatása és a címzettnek történő kiadása formájában), valamint a gyűjtés és feldolgozás (komissiózás, konzerválás), kiegészítve az információáramlással. A folyamat különböző fázisainak egyszerűsített folyamatábrája a következő:
I. fázis: átvétel.
Ez az a pillanat, amikor az áru megérkezik a raktárba. A szállítmány tényleges állapotának és a dokumentációban szereplő adatoknak az ellenőrzésével kezdődik. Ez rendkívül fontos, mivel az átvétel megerősítését követően az árukért való felelősség a raktárra hárul. Ez az az időpont, amikor az árut a rendelkezésre álló kezelési infrastruktúra segítségével kirakodják, a raktárterület szervezési szabályai szerint szétválogatják és elkülönítik.
II. szakasz: tárolás.
Az áruknak a rendelkezésre álló területen - amelyet a továbbiakban raktárterületnek nevezünk - történő rendezett elrendezéséről van szó. A rakományokat a lejárati idő (élelmiszerek esetében) és a várható kiadási dátum szerint kell rendezni (a helyes termékforgatás elveinek betartásával). Ennek a fázisnak a szakaszai a következők: a készlet átvételének folyamata az átvételi területről; az áruk elrendezése, figyelembe véve a tárolási körülményeket, a tárolási technológiát, a rakodóegységek méreteit; a termékek követelményeinek megfelelő tárolás (azaz például a megfelelő hőmérséklet fenntartása); a készlet megőrzése és az időszakos ellenőrzés.
III. szakasz: komissiózás.
Ez az áruk megfelelő mennyiségének a raktárból való kivételéből áll, hogy a vevő megrendelésének megfelelően összeállítsák azokat, és az úgynevezett komissiózási területen történik. Az áruk csoportosítása (komissiózás) külön rakományegységekbe történik, az adott ügyfél választék- és mennyiségi előírásai szerint, kézi, automatizált és gépesített műveletek alkalmazásával. Ebben a fázisban a hibák elkerülése érdekében a feladatok szoros felügyeletére és a megrendelésnek való megfelelés gondos ellenőrzésére van szükség, és az elkészült árut úgy kell csomagolni, hogy az ne sérüljön meg a szállítás során.
IV. fázis: kiadás.
Ebben a fázisban a korábban tárolt árukat a címzettnek a komissiózási fázisban előkészített rakodási egységek formájában vagy az I. fázisban a raktárba érkezett árukkal azonos formában szállítják ki. Egy erre a célra kijelölt területen zajlik, és a következő műveleteket foglalja magában: a szállítóegységek előkészítése (ha nem a komissiózási fázisban készítették elő); a dokumentációval összhangban kiadott áruk ellenőrzése; az áruk berakodása a tervezett szállítóeszközre.
A szervezés alapvető fontosságú
A raktározási folyamatok és az áruk elhelyezésének megfelelő szervezése kulcsfontosságú hatással van a raktári műveletek hatékonyságára, biztosítva a raktárterület optimális kihasználását és az erőforrások ésszerű elhelyezését. Ily módon a lehető legkisebbre csökkenthető az áruk tárolási folyamat során keletkező vesztesége. A helyes raktározás alapelveinek betartásával zökkenőmentes áruforgalom valósulhat meg. Ezek közé tartoznak a következők: megfelelő munkaszervezés és az áruk tárolási rendszerének és módszerének kiválasztása; a raktárhelyiségben való biztonságos és kényelmes mozgás biztosítása (pl. a stabil állványoknak, a szállítási útvonalak megfelelő szélességének és a szilárd és egyenletes padlóknak köszönhetően); hatékony és eredményes berendezések beszerzése a raktárcsarnok működtetéséhez; a megfelelő képesítésről és az alkalmazottak szükséges képzéséről való gondoskodás; az áruk nyilvántartásának átlátható és koherens rendszerének bevezetése. Minden raktárnak rendelkeznie kell - a Health and Safety Executive által előírtak szerint - az áruk biztonságos tárolására és raktározására vonatkozó kézikönyvvel, amely tartalmazza a különböző típusú veszélyek esetén alkalmazandó cselekvési sémákat. A munkáltató felelőssége az ilyen helyzetek felismerése és megelőzése.
A raktár megfelelő elrendezése és a fent említett különböző tárolási folyamatokat végző zónák elhelyezése lehetővé teszi, hogy minden termékhez szabadon hozzáférhessenek, és a szállítóeszközök biztonságosan használhatók legyenek a polcok/raklapok által korlátozott raktárhelyiségben. Vannak átjáró elrendezésű raktárak (ahol a bejövő és kimenő műveletek a létesítmény két ellentétes oldalán zajlanak), szögletes (a zónák derékszögben helyezkednek el egymással) és zsákos raktárak (ahol a bejövő és kimenő zónák ugyanazon az oldalon vannak vagy összekapcsolódnak). A raktár tervezésekor fontos a szállítási útvonalak méretének megfelelő kialakítása is. Nem kevésbé fontos az áruk ésszerű elhelyezése a raktárban. Például az alacsony forgású árukat (azaz a raktárból ritkábban kiáramló árukat) a polcok magasabb szintjein, míg a gyakran kiáramló árukat az alacsonyabb szinteken kell elhelyezni, hogy a készlethez való könnyű és gyors hozzáférést biztosítsuk. A készleteket a szállítóeszközök számára elérhető közelségben, szabadon hozzáférhető helyen és fix helyen kell tárolni.
Összefoglaló
Az, hogy a raktározás különböző fázisai hogyan zajlanak a raktárban, befolyásolja az ellátási lánc hatékonyságát, a vállalat jövedelmezőségét és az ügyfelek körében kialakult képét. A raktár munkája összekapcsolt hajók rendszeréhez hasonlít: az egyik fázisban elkövetett hibák hibákat vagy késedelmeket eredményeznek a következő fázisok megrendeléseinek teljesítésében. Ezért a raktárműködés javításának első lépése nem drasztikus intézkedés - például a raktárhelyiségek átszervezése -, hanem annak alapos ellenőrzése, hogy a funkcionális területek, amelyeken a fent említett négy fázis mindegyike zajlik, optimális módon vannak-e kihasználva. A raktár megfelelő működését számos változóról való gondoskodás befolyásolja, mint például a rakományok időben történő átadása és átvétele; a megfelelő számú kezelőeszközzel való ellátása; a belső útvonalak helyes kijelölése és a polcok elhelyezése és stabil rögzítése; a megfelelő, egyértelmű jelzések használata a raktár egész területén és a munkavédelmi szabályok betartása; valamint a szakképzett személyzet alkalmazása.
A bejegyzés szerzője:
Related News
